Szenzációs nulla-nulla
vizy 2014.03.01. 19:31
Fantasztikus mérkőzésen, heroikus küzdelemben végeztek gól nélküli döntetlenre a felek; az eredmény lehetett volna 5:5-, de fordítva is.
Szombathelyi Haladás |
0 |
MTK Budapest |
0 |
Haladás : Rózsa - Schimmer, Guzmics, Dvorschák(Németh M. 46.p.), Bosnjak - Nagy G., Simon Á., Fehér Z., Halmosi - Hrepka(Szakály 82.p.), Radó MTK : Hegedűs - Nagy T., Kálnoki-Kis, Vukmir, Poór - Vass, Pölöskei - Horváth Zs.(Batik 61.p.), Kanta, Bese(Csiki 46.p.) - Torghelle(Eppel 88.p.)
: ---
: Simon Á., Fehér Z., Hrepka, Nagy G. ill. Nagy T., Vukmir, Kálnoki-Kis, Poór, Vass
Már a stadionhoz vezető úton érezhető volt; itt valami nagy dolog készülődik. A Rohonci úton hömpölygő tömeg valóságos áradattá duzzadt a város felől érkezők becsatlakozásával, a bejáratnál jókora "MINDEN JEGY ELADVA" tábla fogadta az érkezőket, örömet csempészve a szívükbe, hogy nekik bizony van jegyük. A beléptető kapuk iszonyatosan nagy sebességgel engedték be a tömeget, a ruházat átvizsgálóknak nem sok dolguk akadt, hiszen mindenki fegyelmezetten állta a sarat, meg egyébként sem volt senkinél semmi törvénybe ütköző. Az Ereklye Bódé fél órával a meccs kezdése előtt már bezárt, a lelkes drukkerek még az asztalokat is megvásárolták. A lelátóhoz vezető lépcsők előtt kígyózó sorok folyamatosan haladtak felfelé. A máskor oly' komor betonteknő ezúttal vidám arcát mutatta. A hullámzó, énekelgető drukkerek nagyon várták már a találkozó kezdetét, a csapatok bevonulásakor pedig szinte felrobbant a stadion. A Haladás és az MTK táborai még hangosabb buzdításba kezdtek, a kezdő sípszót nem is lehetett hallani, akkora volt a hangzavar. A bajnokaspiráns MTK hatalmas elánnal ugrott kedvenceinknek, jelezni szerették volna; ki az úr a háznál. Ám a mieink sem voltak restek, felvették a kesztyűt, így hatalmas iramú, lüktető csata alakult ki. A trénerek a pálya szélén ugrálva irányították övéiket, többször is taktikát váltva próbáltak borsot törni az ellen' orra alá. A játékosok hol a félpályán birkóztak, hol pedig a kapuk elél öten-hatan felérve igyekeztek gól lőni. A védők csúszkáltak, a kapusok röpködtek, a középpályások ingajáratban közlekedtek, a csatárok sorra alakították ki a helyzeteket; látványosabbnál-látványosabb megoldásokban gyönyörködhettünk. A mérkőzést végig remekül dirigáló játékvezető a félidő derekán ivószünetet rendelt el, mint egy meccs utáni nyilatkozatából kiderült; igazából ő fáradt el ... A játékrész gól nélkül zárult, de ezt senki sem bánta ezen a parádés meccsen. A második etap sem hagyott kétséget afelől, hogy remek délutáni programot választottunk mi is és a televíziókészülék előtt helyet foglalók is. A remekül előkészített játéktér már nehezen állta a sarat, az ide-oda robotoló játékosok lendületükkel szinte kiégették a füvet a zanati ősgyepből. Az extázisban tomboló hazai- és vendég drukkerek utolsó rohamra buzdították övéiket, az utolsó negyed órában már együtt lélegzett szurkoló, játékos, vezető, sőt még a mentőautó sofőrje is, ám a labdát nem sikerült a kapuba gyömöszölni. De ezt a kutya sem bánta, ugyanis mindenki-mindent kiadott magából, a végsőkig küzdött. Az eredmény igazságos, a mérkőzés pedig remek propagandája volt a magyar futballnak; a jövő héten már bizonyára jó értelemben vett harc is lesz a jegyekért, hiszen akkor már a családok is jelen lesznek a lelátókon ...
|
akkor jó, örülök, h minenki így látta !