Kecskemét: Németh G. 6 – Alempijevics 5, Balogh B. 6, Varga R. 5, Mohl 5 – Bori 6, Csukics 6, Szavics 6, Litsingi 5 – Pekár 5 (Tököli 6, 45.), Lencse 6 (Tölgyesi -, 84.).

Haladás: Rózsa 6 – Búrány 6, Guzmics 5, Korolovszky 5, Tóth P. 5 – Rajos 6, Iszlai 5, Nagy G. 6 (Sluka -, 77.), Radó 6, Halmosi 6 (Ugrai -, 91.) – Kenesei 6 (Oross -, 77.)

: Kenesei, Nagy G. ill. Lencse, Tököli
: Csukics, Alempijevics ill. Iszlai

  Mintegy 2000 néző előtt kezdődött meg a két csapat találkozója a Széktói Stadionban, ahova szombathelyi részről 37 szurkoló kísérte el kedvenceit. Nagy hangulatot nem teremtettek, teremtettünk, de minden szép szerelés, beadás, megmozdulás biztató szavakat váltott ki a szurkolókból. A hazai közönség sem élete formáját produkálta. Sok jót nem lehet elmondani róluk, sőt... Leginkább egy csúnya, elkésett Csukics becsúszás adta a közönség jó részének a szurkolói alapot. Na nem ez tetszett nekik, hanem azzal nem voltak kibékülve, hogy Halmosi Cucu a földön maradt, és alig bírt felállni. Innentől Ő volt a célpont.

  A mérkőzés a mi szempontunkból indult jobban, gyors kontratámadásokat vezettünk, ahol előbb Kenő, majd Radó került helyzetbe. Majd a 20. percben újra Radó elé került a játékszer, melytől szabályosan nem tudta elválasztani a hazaiak védője, Alempijevics. Ráadásul mindez a tizenhatoson belül történt. A megítélt büntetőt Kenő lőtte... Megdöbbenésünkre kapufára. Bíztunk benne, lesz még egy, és azt a múlt hetihez hasonlóan értékesíti. Lett is újabb tizenegyes. De a mi kapunknál. Történt ugyanis, hogy a büntetőterületre belépő Pekár cselezgetett, de Guzmics szabályosan elrúgta előle a labdát, ami már a fekete mezeseknél volt, mikor a hazai játékos feldobta magát. Viezer büntetőt ítélt, amit Lencse értékesített is. A 35. percben Korolovszky előreívelt egy labdát Keneseinek, aki most még lesen sem volt, és tanárian a kifutó kapus felett a hálóba emelt. Az első játékrész Iszlaitól vált még érdekessé. Három és fél percen belül 3 szabálytalansága volt, ahol a másodiknál a sárgát is felmutatta neki -teljesen jogosan - a játékvezető.

  A második játékrészben csapatunk egy kicsit jobban szervezte a támadásait, egyre több labdát kapott Cucu - aki többünk megítélése szerint a mérkőzés legjobbja volt -, és Radó. A széleken szépen megléptek, csak a befele játéknál volt valami hiba. A KTE próbált kontrázni, de hátvédjeink rendere megállították őket. Egyszer akadt egy kérdéses eset, mikor Tököli beesett a büntetőterületre, kiharcolva ezzel még egy tizenegyest. De a játékvezető sípja néma maradt. Viszont érkezett a kispadhoz egy régi kedvenc, Marian Sluka. Érezhetően Nagy Gabi cseréjeként öltözött át. De ekkor jött az öröm pillanata, Halmosi szokásos módon végigfutott az oldalvonalnál, beadott, ahol Nagy Gábor érkezett és piszkálta a játékszert a kapuba. 2-1 ide! Meg is kapta a tapsot, mindenki a nyakában volt azonnal. De a következő pillanatban már sétált is le a pályáról. Még arra sem volt idő, hogy kielemezzük a gólt, máris jött a hideg zuhany. Hamar hozzánk került a labda, de a hazaiak térfelének közepén megakadt támadásunk. Ebből lekontráztak minket, és egy lefejelt labdát Tököli a hálóba lőtt. A mérkőzés további részében többnyire nálunk volt a labda, de helyzetet már nem tudtunk kialakítani.

  A mérkőzésen két egyenrangú csapat találkozott, ahol igazságos döntetlen született. A csapatok becsülettel küzdöttek, néhol viharos erejű szélben jó iramú mérkőzést játszottak. Rengeteget vállalt magára Viezer játékvezető, legalábbis elsőre úgy tűnt sok kétes ítélete volt. Kecskeméti barátainknak innen üzennék, hogy el kéne magyarázni a többi szurkolónak, ha valakivel jóban vagyok, azt nem szidom. Mert a két részre oszlott B-közép egyik fele ezt elfelejtette...

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés