Ezúttal sem sikerült - vereség Újpesten
vizy 2011.09.24. 22:19
 Talán már unalmas a kedves Olvasónak ha azt írom : megint egy nyerhető meccset buktunk el. Ezért inkább más aspektusból figyeltem a találkozót ...
Újpest FC |
4 (2) |
Haladás Sopron Bank |
1 (0) |
Haladás : Rózsa - Schimmer, Guzmics, Korolovszky, Tóth P. - Sluka(Horváth A. 52.p.), Kovács I., Iszlai,
Halmosi - Kenesei, Oross(Simon A. 67.p.)
Újpest : Balajcza - Szokol, Mihajlovic, Dvorschák, Üveges(Tajthy 37.p.) - Simon K., Markovic(Wilson 46.p.),
Egerszegi, Balogh B. - Rajczi(Magos 81.p.), Barczi
:
Schimmer ill. Rajczi(2), Balogh B.(2)
:
Iszlai, Rózsa, Kovács I. ill. Barczi, Dvoschák, Mihajlovic
:
Guzmics
- Anyu ! Anyu ! Elmehetek este focizni a fiúkkal ?
- Este ? Tudod, hogy nem örülök neki Balázska.
- De ott lesz mindenki és velünk lesz a Peti bácsi, meg a Szabi bácsi is. Szombathelyről jön az ellenfél, tuti
lemosnak minket, de sokat tanulhatok majd tőlük.
- Nem is tudom. Hozd ide az ellenőrződet, a lecke is vár rád, a bevásárlást is el kell intézned és a
szemetet is le kell vinni.
- Hozom már anya, csinálom, megyek, leviszem ...
- Na nézzük csak. Az ellenőrző rendben; 1:0 a javadra. De még mindig nem örülök. Azok a fiúk olyan
nagyokat rúgnak.
- De anya ! Benne leszek a tévében is !
- Úristen ! Csak nem neveztél be az X-Faktorba ?
- Dehogyis anya. De a mi meccsünk lesz az esti főprogram a sportcsatornán.
- Na jó, menjél. De kilencre itthon legyél, mert különben szobafogságot kapsz !
A feladatok teljesítése után Balázs villamosra pattant, hogy elinduljon élete eddigi legnagyobb
meccsére. A mérkőzés
első húsz-huszonöt percében azt gondolhatta; neki volt igaza; hiszen a szombathelyiek kapujukhoz szorították
őket, a labda csak elvétve tartózkodott a látogatók térfelén. Aztán szinte a semmiből szerezték meg a
vezetést, sőt néhány perccel később meg is duplázták az előnyt.
Brutális rohamokra számított a szünet után, de néhány perc múlva bekövetkezett az, amire csak titkon
számított. Gólt lőtt. Sőt, úgy érezte ezzel el is döntötte a meccset. Büszkeség volt szívében, ám néhány
minutum után vissza kellett térnie a földre. Egy Schimmer nevű fickó "pókhálótlanította" kapujuk jobb felső
sarkát. Megijedt, hiszen attól tartott, hogy Kenesei bácsinak is elsül a lába és akkor bajban lehetnek. De
nem így történt. 'Bár a zöld mezesek próbáltak támadni, de ezáltal fel is lazult a védelmük, így nekik is
adódott gólszerzési lehetőségük. Három perccel a vége előtt már Guzmics butaságán is volt ereje mosolyogni,
és egy, az utolsó pillanatban elé kerülő labdát hihetetlen boldogsággal a hálóba passzolni.
Hazatérve aztán dagadó keblekkel nyitott be az ajtón. Családja ott ült a kanapén és büszkén ölelgették
fiúkat. Csupán édesanyja tűnt kissé morcosnak.
- Mi a baj anya ? Győztünk, gólokat is rúgtam, nem is bántottak és még csak fél kilenc, de én már itthon
vagyok.
- Örülök is fiam, még a góljaidat is megkönnyeztem ! Nagy öröm ez egy anyának !
De a szemetet elfelejtetted levinni ...
|