"Összességében elmondható; kár az első tíz fordulóért. Hogy ez kinek a hibája és kié nem; nem tisztem eldönteni. A véleményem ismertetésétől most eltekintenék, már csak azért is, mert ez már a múlt. Nézzünk előre, főleg annak tükrében, hogy Aczél Zoltán érkezése - és az anyagi helyzet rendeződése - óta új vágányra került a Haladás idei szereplése. Reményeink szerint a vonat a középmezőnybe robog majd be május közepén. Ezzel a játékos kerettel ez a minimum ..."
 Ezekkel a szavakkal zártuk téli szezonértékelésünket. És persze tele reménnyel. A magyar bajnokságot ismerve ekkor már semmi sem tűnt lehetetlennek. A Hali ugyan a tizenötödik pozícióban tanyázott, ám a hetedik helyen állomásozó Pápa is csupán hét ponttal szerzett többet, mint kedvenceink. Az - naptár szerinti - első tavaszi fordulóra végül a február huszonötödikei hétvégén került sor. Csapatunk az ősi rivális ZTE otthonába látogatott és ért el 1:1-es döntetlent. Kenesei korai góljára még az első félidő hajrájában válasz érkezett, így ismét nem sikerült legyőznünk a zalai kék-fehéreket. Ám a megszerzett egy ponttal - ha gólkülönbséggel is, de - végre elhagytuk a kieső helyeket. Régóta vártuk már ezt a pillanatot. A következő fordulóban az idény egyik meglepetéscsapata; a Kaposvári Rákóczi látogatott Szombathelyre. Csapatunk ezúttal is hamar előnyt szerzett, de ezúttal nem elégedett meg az egy ponttal. A meglehetősen felázott talajú pályán a második félidőben sikerült az előnyt megduplázni és a mérkőzést megnyerni. Nem "ártott" a győzelem, hiszen szinte hihetetlen módon (de nem utoljára ...) ebben a fordulóban a Siófok kivételével szinte minden menekülő csapat győzött (Haladás - Kaposvár 2:0).
 A győzelem kellő lökést adott a Pápa elleni ütközetre. Az összecsapás ugyan mind küzdelemben, mind színvonalban elmaradt a(z el)várttól, de újfent bebizonyosodott; szabályos körülmények között nem tudja legyőzni a Haladás-t a Pápa. Vagy hát legalábbis ebben reménykedünk. Mindegy is, sokkal fontosabb volt az újabb három pont begyűjtése. A tabellán régen látott magasságokba kerültünk, néhányan már az ekkor a hatodik helyen táborozó és hét ponttal többet gyűjtő Paksi FC nyomába küldték volna a csapatot. Ennek lett is volna realitása, hiszen a tizenkilencedik fordulót zártuk ekkor (Haladás - Pápa 1:0). Csak az az idegenbeli győzelem jött volna. De nem jött, hiszen a már előbb példaként felhozott Paks egy góllal legyőzte kedvenceinket; magukat a dobogóra, minket pedig a realitás talajára helyezve (Paks - Haladás 2:1). Arról nem is beszélve, hogy ezután egy olyan öt meccses sorozat következett, amitől féltettük kedvenceinket ...
(folytatjuk)

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés