Vég(h) játék a javából.
mcd 2010.10.30. 23:22
Ma csak két csatár érdemeli meg a dádát. Oross és Kenesei ha nem hibázza el a kihagyhatatlant, akkor sima lett volna a vége. A sokkal jobban játszó Haladás nem érdemelt vereséget.
 Vasas Budapest - Szombathelyi Haladás 2:1 (1:1)
Vasas : Végh – Balog, Mileusnic, Gáspár, Polényi – Bakos (Pavicevic 46.p.), Arsic, Mundi (Hrepka 46.p.), Németh N. – Lázok, Phantkhava (Beliczky 61.p.)
Haladás : Rózsa – Schimmer, Guzmics, Korolovszky, Tóth P. – Simon Á. – Nagy G., Irhás(Lattenstein 91.p.), Sipos N.(Rajos 46.p.) – Kenesei, Oross (Fodrek 74.p.)
G. : Phantkava, Németh N. ill. Sipos N.
Az első félidőben már kiderült, ugyan ott folytatja a csapat, ahol a Siófok ellen abbahagytuk. Lendületesen, jól játszottunk. Volt tűz a csapatban, többször is csak szögletre mentve tudta a hazai csapat megmenteni a kapuját a góltól. Mígnem már a sokadik jól végigvezetett támadásnál Oross szépen tálalt a bal oldalt feljövő Sipos elé, aki mintegy 20 méterről kilőtte a hosszú sarkot. Volt öröm, főleg, mert a jobban játszó csapat szerezte meg a vezetést. Nem sokáig lehettünk mámorban, mert pár perccel később a Vasas egyenlített. Egy előreívelésnél a tizenhatoson belülről valahogy kitessékeltük a labdát, írd és mond nem a legjobban. Pontosan szemben a kapuval a hazai játékos kilőtte az alsó sarkot. Védhetetlenül. Innentől fogva át is vették a játék irányítását, jó húsz percen keresztül nem igazából tudtuk a kapunk előterét felszabadítani. A játékrész is így ért véget, de legalább a döntetlen megmaradt a fordulásra.
A második félidőben egy határozott, jól játszó Haladás jött ki. Egyből nekifeszültek ellenfelüknek. A Vasas kizárólag akkor lépte át a felezővonalat, ha előrevágták a labdát. Ezek az akciók viszont minden esetben fentakadtak a védelmünkön. Az ötvenedik perc környékén Haladás vezetett támadás, szép összjáték eredményeként Oross előtt maradt a labda. A védők kimozdultak, mieink be, így a futballpályákon ritkán látható jelenet alakult ki: négy támadó a büntetőterületen belül, velük szemben az egyszem kapus. Bánatunkra csatárunknak sikerült ellőni a kapus és a kapu mellett is. Szinte még fel sem ocsúdtunk ezen helyzetből, mikor Guzmics magánakcióba kezdett; a félpályán megszerzett labdát nem tudta emberhez passzolni, így elindult a kapu irányába. Egy csel, két csel majd úgy 25-30 méterről lövés. Egy hazai játékos lábán megpattant, így még szebb, még látványosabb ívet írt le a pörgő labda. Végh óriási bravúrral tudta csak a léc fölé tornászni a játékszert. Azt hittük, hogy ennél(ezeknél) nagyobb helyzet már nem lehet. De igen. Volt is ekkora, és csak helyzet maradt. A jobb oldalon elfutó Simon, úgy öt-hat méterről fektében passzolt vissza a középen érkező Kenesei elé. A testcsellel elfektetett Végh mellett viszont a csatár nem tudta a játékszert a kapuba helyezni; ez is mellé ment. Mindent egy lapra feltéve rohamoztunk, de nem igazából tudtunk már a kapura veszélyesek lenni. Egy lehetőségünk még maradt a kilencvenedik percben, de Kenő szabadrúgását Végh simán védte. De még csak ekkor jött a hidegzuhany; 40 méterre kapunktól szabadrúgást kaptak a hazaiak, amit a tizenhatoson belülre íveltek. A labda egyik játékos lábáról a másikéra pattant, mígnem –mint az első félidőben- az alig vánszorgó játékszer Németh Norbert előtt találta magát. Ő pedig lőtt, természetesen náluk ez a kapuban kötött ki. Megjegyezném, hogy egyik szurkolónknak köszönhetjük mindezt, mert előre bejelentette a szabadrúgás megkezdésekor, most kapunk gól. Lelke rajta, remélem a következő meccseinken a mi győztes gólunk előtt mond hasonlót. A középkezdésre már nem volt idő.
|
Borzasztó volt tegnap este a Fáy utcából hazajönni. Letaglózott mindenkit a végén kapott gól!
Tanulságos volt az egész és talán a pofon annak ellenére, hogy nagyon övön aluli volt mindenkinek felébrszt mindenkit! Büntetlenül nem uszhatjuk meg az elmúlt hónapok történéseit! A sors tudjuk igazságot szolgáltat, de ahhoz tenni és akarni kell mindig és mindenáron!
Hajrá HALI!