Itt van nekünk újra a tippmix balhé. Az egyik országos internetes, rendkívül látogatott portál arról ír, hogy miképp működött a szervezet nyugaton, hogy a szervezők és koordinátorok milyen kaliberű emberek voltak és arról, hogy 600 Millió Ft-ot kaszáltak több éves tevékenységükkel. Hát ez az. A XXI. században, amikor a futball a szórakoztató ipar egyik nagyágyúja, a nyugat-európai gazdaság egyik húzóágazata, szerintem a GDP-ben gyönyörűen mérhető súllyal, akkor ez a 600 Millió Ft semmi. Nyugaton. Néhány helyen azonban, főleg Kelet- és Közép-Európában még az is lehet, hogy ölnek érte. Ez sem igaz. Mert az oroszok és ukránok a futball finanszírozásában nagyon felzárkóztak Nyugathoz. Magyarán megmaradt a süppedő Közép-Európa és a nyugati amatőr osztályok. Immár hivatalosan is besorolást nyert a magyar futball, igaz egy más aspektusból. Legalább tudjuk, hol a helyünk. A meccsek megvásárlásával nem az a baj, hogy kaszálnak, hanem, hogy nem szólnak róla nekünk, mondhatnám egy picit Hofira hajazva. Nem. Nem tudom elfogadni, amikor játékosok hazudnak. Csalók. Hogy ilyen szövegkörnyezetben le lehet írni a Haladás nevét, fájdalmas. A klubokat feloldozandó, azt írja az újságíró, hogy itt egyes játékosokról van szó, nem a klubról, tehát eltiltani is csak játékost lehet majd, mert egy klub érintettségét borzasztó nehéz lenne bizonyítani. Ezzel igazán az a bajom, hogy nem látom, érzem, hogy segítene a megelőzésben. Nem akarok jogászkodni, mert nem az vagyok, de az MLSZ simán indíthatna próbapert a klubok ellen, ahol a játékosok szerepeltek. A klub meg hajtsa be a játékoson. Amikor a futball üzletiesedni próbál, amikor a saját lábára akar állni, nem fér bele imázs romboló effekt, nem fordulhat elő olyan helyzet, amikor valaki (lehet az befektető, szponzor) a kapuból visszafordul, mert büdös a hely. Ha rendet akarunk, azt érvényesíteni kell. Nem mondom, hogy a klub meg tudja előzni az ilyen szituációkat, de ha belegondolunk, a klub és annak vezetői vannak legközelebb azokhoz a játékosokhoz, akik csalnak. Illene észre venni. Legalább úgy, hogy ha feltűnően nagyot hibázik valaki, vagy feltűnően gyenge, zavarja már el a klub. Ezzel egyrészt az amúgy tisztességesen, de gyengén muzsikáló játékosok is össze kell, hogy kapják magukat, a csalónak meg nem éri meg csalni. Ez persze most nem működne, mert a klubok szétteszik a kezüket, a lehető legkényelmesebb álláspontot tanúsítva, hogy mi ártatlanok vagyunk, bebizonyítva azt, hogy mennyire nem értenek az üzleti futballhoz. Jönnek-mennek a magyar bajnokságban játékosok, hirtelen eltűnnek és előkerülnek, a háttérből lehet hallani információkat, de a hihetetlen az, hogy ezek a játékosok simán találnak maguknak csapatot. Egyszerűen nem értem, miért. Abban a percben, ha egy klub akár 10-15 Millió Ft kártérítést kellene, hogy fizessen azért, mert egyik munkavállalója csalt, máshogy állna a megelőzéshez. Jelenleg mindenki agyonhallgatja az ügyeket, kussol, összekacsint. Ez nem megy. Vegyük tudomásul. Ha egy klubban tendenciózusan meg lehet csinálni azt, hogy meccsek mennek el, ott a klub vezetésében is baj van. Ha egy fűszerpaprika gyárban a fűszerpaprikát hamisítják, azért általában a vezért szokták elítélni, ahogy azt láttuk is. Fura egy helyzet. A játékos a klub alkalmazottja. Kettejük között van jogviszony. Igazán nem értem, hogy az MLSZ miképp tudja átlépni a klubot egy ilyen esetben. Szerintem az MLSZ a klubon, a klub meg a játékosán kellene, hogy számon kérje a helyzetet. Ha ez vérre menne, azaz súlyos tízmilliókról lenne szó, akkor a klub sem hanyagolná, ez biztos. Magyarán a klubokat a megelőzés szerves részéve, tovább megyek felelősévé kell tenni. Ahogy szinte mindenben a magyar fociban, a klubok kihátrálnak és várják a megoldást. Ne mástól várják, nekik kell ezt megoldani.
 

Súgó 1 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

1

2010.10.02. 16:24 MN Mi van akkor, amikor a csalás klubszinten történik? Nem elképzelhetetlen? Dehogynem. Akkor ki kit von felelőségre?