Haladás : Rózsa – Schimmer, Guzmics, Lengyel, Tóth P. – Rajos, Molnár, Simon Á. – Nagy G., Oross, Sipos N.(Ugrai 77.p.)
ZTE : Vlaszák – Kocsárdi, Szalai, Kovács G.(Panikvar 3.p.), Varga R. – Miljatovic, Horváth A.(Illés 72.p.), Prince, Kamber – Balázs(Máté 83.p.), Pavicevic

Gólszerzők : -
Sárga lap : Molnár B., Tóth P., Simon Á., Rajos Simon A. ill. Panikvar
Piros lap : Panikvar

 Mindig is tudtam, hogy pályát tévesztettem. Meteorológusnak kellett volna mennem. Elő is adtam ötleteimet ismerőseimnek, akik azonban óva intettek.
- Tudni kell ám a földrajzot ! - mondták.
- Nem ügy - feleltem. Mindig is tudtam, hogy az USA fővárosa Los Angeles.
- Tudni kell ám a fizikát ! - replikáztak.
- Nem probléma - mosolyogtam nagyképűen. Mindig is tudtam, hogy a piros vezeték a negatív a kék pedig a pozitív.
- Na és a számtan ? - kérdezték kétkedve.
- Az meg a kisujjamban van. Nézem a Gyilkos számok-at ...
 Az időjósok ezúttal is mellétrafáltak. A mai napra némi záporokkal tarkított napsütést ígértek. Ez stimmelt is, csupán a szavak sorrendjével volt némi probléma. Ennek ellenére jóval a magyar nézőszám átlag fölötti szurkolósereg gyűlt össze a Rohonci úti stadionban. Ez nem meglepő, hiszen első idei bajnoki mérkőzését játszotta a Haladás, ráadásul pont az ősi rivális - és tizenegy éve le nem győzött - ZTE ellen. Déli szomszédunk fanatikusai minden bizonnyal egy történelmi múzeumból érkezhettek, hiszen annyi zászlót lobogtattak, amennyit talán még dicső őseink sem. A Hali tábor "kilométeres" drapival és milliónyi zöld fóliával készült. A hangulatra tehát nem lehetett panasz.
 A vendégek - számomra meglepő módon - védekezésre és kontrákra rendezkedtek be. Ez akár hízelgő is lehetett volna csapatunk számára, de tudjuk; ilyenkor nem lesz jó a meccs. Hacsak nem sikerül hamar gólt lőni. Nem sikerült. A Haladás ugyan szervezetten és kultúráltan focizott, de az esőtől felázott talajon vagy az utolsó passzba csúszott hiba vagy pedig az egy négyzetmétert óriási népsűrűséggel megszállt kék mezes játékosok egyikben akadt el a játékszer. A másik nehezítő elem a chlei játékvezető volt, aki finoman fogalmazva is meglepő felfogásban vezette a találkozót, mindkét fél kárára rengeteget tévedett. A sok játékmegszakítás miatt a Hali nem tudott még jobban felpörögni, így a vizes talajon kívül ez is a látogatók malmára hajtotta a vizet. Így az első félidő gyakorlatilag eseménytelenül zárult.
 A második játékrész ott folytatódott, ahol az első abbamaradt. Azon kívül, hogy a csapatok térfelet cseréltek, sok említésre méltó esemény nem történt. A ZTE egyre hátrébb húzódott, nyilvánvaló volt, hogy abban bíznak; egyszer megtalálják Kambert egy jó labdával, aki megnyeri nekik a meccset. A játékot a Hali irányította, ez azonban csupán mezőnyfölényre volt elegendő. A vendégek számítása majdnem bejött, Rajcomar lövését azonban bravúrosan hárította Rózsa. A végén még a Hali győzhetett volna, ám Ugrai túlságosan nagy gólt akar rúgni az ötösről, lövése azonban a Bartók B. körúton óriási létszámban posztoló rendőrök között landolt.
 Így nem sikerült megtörni a zalai átkot; annak ellenére sem, hogy közelebb álltunk a győzelemhez. Csapatunk masszívnak tűnt, a labdákat nem vagdostuk előre, próbáltunk játszani. Ez a jövőre nézve biztató. És reménykedjünk Kenesei mielőbbi visszatérésében is ... A mérkőzésen megsérült Sipos a hírek szerint jól van, a műtött térde "csavarodott meg", de egyelőre nem dagadt be. Reméljük nem is fog. Szükség van rá (is). Már a jövő héten a Kaposvár ellen is.

Tetszett a cikk ? Osszad meg iwiw-en és facebook-on !

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés