|
A fák nem nőnek az égig
vizy 2010.07.11. 21:28
avagy bajnoki áttekintés és évértékelő egy futballhoz nem értő szurkolótól. V./VII. A nagy tavaszi - bukdácsolás
... A vezetőség ezúttal azonban nem tétlenkedett. Előbb Maikel és Victor Carr utazhatott együtt melegebb éghajlatra, majd Igor Bogdanovics tette át a székhelyét keletről - nagyon nyugatra és írt alá csapatunkhoz. Aztán Sipos Norbert fél éves ciprusi kitérő után ismét Hali mezbe öltözött a szurkolók nagy örömére. Az új év első igazolásaként a szenegáli El-Hadji Diuf is a Haladás-hoz igazolt a görög AEK Athen csapatától fél évre kölcsönbe. A tél legnagyobb szenzációja azonban még csak ezután következett. Nem csak helyi-, hanem országos viszonylatban is óriási meglepetésként hatott, hogy Halmosi Péter az angol Hull City játékosa - szintén fél évre - nevelőegyesületéhez igazolt. A szurkolók belelkesedtek, szó sem volt már a kiesés elleni harcról, sőt ...
A bajnoki rajt azonban messze alulmúlta a várakozásokat. Az első forduló Üllői úti kirándulása vereséget hozott, egy már szinte megnyert meccset sikerült elbuknunk (FTC - Haladás 2:1). A Kaposvár elleni mérkőzésen muszáj volt győzni. A rendkívül alacsony színvonalú találkozót végül behúzta csapatunk, de egyértelmű volt, hogy ez csupán annak köszönhető, hogy azon az estén a gyenge Hali-nál a Rákóczi még gyengébb volt (Haladás - Kaposvár 2:1). Következett a Hungária körúti kirándulás, ahonnan ugyan pontosan érkezett haza csapatunk, de a játék és az eredményesség továbbra is kívánni valót hagyott maga után. (MTK - Haladás 0:0). Az eredmény(telenség) azért is volt aggasztó, hiszen a Debrecen és a Videoton elleni mérkőzések következtek.
A hajdúságiak elleni összecsapás megmutatta; mennyire bátortalan és önbizalomtól szenvedő csapat a Haladás, ennek nem is lehetett más az eredménye, mint vereség; pedig aki a mérkőzést látta, talán megerősít abban; győzhettünk volna. De ugye "volna" az nincs' a sportban - sem (Haladás - Debrecen 0:2). Akiknek ez nem lett volna elegendő dühforrás, azok megnézhették (akár a helyszínen, akár a televízióban) a Videoton - Haladás meccset. Igen-igen a két öngólos meccs. Azt hiszem, így már mindenki emlékszik arra, amit szívesen kitörölne az emlékezetéből (Videoton - Haladás 4:2). Ezen a meccsen sem a vereség tényével, hanem a "milyenségével" volt a baj - szerintem. Ráadásul az Újpest elleni összecsapás következett, így a kétségek egyre csak nőttek bennem ... Csapatunk ekkor a még éppen bentmaradást jelentő 14. helyen állomásozott; mindössze egyetlen pontra a kieső helytől.
De az élet ezúttal - szerencsére - más' forgatókönyvet írt ...
folytatjuk.
|