Majd' két nap és két éjszaka telt már el a Hali újpesti vendégjátéka óta, de ismét nem tudok napirendre térni a töréntek felett. Jöhetnék a szokásos maszlaggal; "ha valaki azt mondja, hogy Újpesten kikapunk 1:0-ra, hát elhiszem, de a meccs alapján", stb., stb. ... Hát nem ! Dühös és szomorú vagyok.
 Minden bizonnyal én nem értek a futballhoz (kérem ne bólogassanak !), ezt már sokan mondták; szakemberek is(...) és én vagyok az (el)vak(ult) szurkoló, mert esetleg másként látok bizonyos dolgokat. Hogy arról már említést se tegyek, hogy az az idióta is én vagyok, aki majd' 150 társával egyetemben, pénteken este Budapestet választja uticélnak azért, mert kedvenc csapatának óriási sansza van egy újabb, rendkívül értékes győzelem megszerzésére.
 Pedig milyen szépen indult minden ! Sima út odafelé, valóban gyönyörű stadion (csak a büfé hiányzott, igaz vendégszurkerek számára Szombathelyen sincsen) és az első meglepetés : ZÖLD nadrág van a srácokon ! Na ugye, hogy nem éget ! ... A meccs kezdetén az Újpest nekünk ront - várható volt, az már kevésbé, hogy egy szöglet utáni kavarodásból Rajczi gólt szerezzen. Vendéglátóink igyekeztek kihúzni a Hali méregfogát; a széleket lezárva igyekeztek középre terelni a játékot. Ez sajnos sikerült is nekik, így Tóth P. alig-alig tudott előre indulni, Sipos N. pedig csak örlődött az újpesti szélsők gyűrűjében. Valószínüleg megnézhették eddigi meccseinket ... A gól nem szegte a Hali kedvét, azonban játékosaink érthetetlen módon ívelgetni kezdték a labdát, amit a hazaiak hórihorgas belső védőduója menetrendszerűen bólintgatott kifelé. Egy remek Kenesei-szabadrúgás és egy óriási kapu előtti tüzijáték - néhány kapufával és hatalmas mázlival fűszerezve - jelezte a Hali mezőnyfölényét.
 A második játékrész elejét nagyon megnyomta csapatunk, de csak nem sikerült a labdát a hálóba gyömöszölni. Az Újpest kontrákra rendezkedett be, érdekes volt látni, ahogyan óvják az egy gólos előnyt ... De megérte, bejött nekik. A huszonötödik perc magasságában ismét rátört az emberre a "holnap reggelig sem rúgunk gólt" érzés, de a fiúk nem adták fel ! Sajnos, amikor már fogyott az erő; ismét a beívelgetések következtek, ami nem okozhatott gondot a "274" cm magasra nőtt Vaskónak. Szegény védő a mérkőzés után minden bizonnyal kivizsgáltatta magát, mert aki "3246-szor" fejel bele másfél óra alatt a labdába, annál fennáll az agyrázkódás veszélye. Aztán egyszer csak vége lett a meccsnek. Nem örültünk.
 Hogy' is örültünk volna, amikor ahelyett, hogy a széleken még jobban megkeverve vendéglátóinkat, beívelések helyett lövésekkel kísérletezve megvertük volna az Újpestet. Nem ez történt, így maradt az újabb 1:0-ás idegenbeli vereség. Lehet, hogy most sokan megmosolyognak, de a négy meccs alapján 12 pontunknak kellene lennie. Van hat és újabb győzelmi kényszerben vagyunk pénteken a Siófok ellen. A végelszámolásnál nagyon fognak hiányozni ezek a meg nem szerzett egységek. De a szomorkodásnak vége, pénteken újabb nagy és nemes (...) feladat vár csapatunkra. És akkor is mindenkinek ott a helye a lelátón ! Nekem is.

Hozzászólás a mérkőzéshez itt.
Csapatunk házi góllövőlistája itt tekinthető meg.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés