Ha majd néhány év(tized) múlva városunk Egyetemén retro szak indul javasoljuk; első útjaik egyike a komlói futballpályára vezessen. A városból a rendőri felvezetés miatt ugyan oda-vissza semmit nem láttunk, de a "stadion" megérne egy misét. De lehet, hogy kettőt. Képzelje el el a kedves Olvasó, ahogyan többen "vártuk" Brezsnyev- és Kádár elvtársak "váratlan" betoppanását ... Pedig a környezet fantasztikus, hiszen egy erő szélén, a mélybe ásott pálya igazán ragyogó kettőst alkot. Csak azok a fránya monumentális betonszobrok a pálya négy sarkában ! ... Na, majd ha egyszer kirándulni indul az ember fia ...
 Persze csapatunk; a BAJNOKCSAPAT nem túrázni érkezett a baranyai városba, hanem az utolsó idegenbeli nb2-es mérkőzés lejátszására. Sajnos a többi másodosztályú csapattól érkezett információk valósnak bizonyultak, a játéktér meglehetősen crossmotorosra sikeredett, valószínüleg tojáslabdával élvezhetőbb lett volna a játék. Persze a mi fiainkat nem olyan fából faragták, hogy néhány vakondtúrás kizökkentené őket a ritmusból. A játék ugyan a nem várt plusz elemeknek köszönhetően akadozott egy hangyányit, szerencsére Andorka korán szerzett szabadrúgás gólja megnyugtatta csapatunkat. No nem mintha annyira idegesek letek volna. Mi szurkolók a kellemes napsütésben napozásra rendezkedtünk be; a túloldalon hozzávetőleg 15 fős komlói tábor(respekt nekik, nagy respekt !), viszont erőteljesen bíztatta övéiket. Némi kiegyenlített játék után mezőnyfölénybe került a Hali, tetszetős passzokkal, kiugratásokkal, néhány sarkazással és hasonló földi jókkal próbálták kényeztetni a mintegy 300 fős publikumot. A szünet előtt egy bohózatba illő szituáció után a Hali megduplázta előnyét. Simon ívelt középre, a kapujából kilépő Kovacsevics megtapsolta a mozdulatot(értsd : rettenetesen mellényúlt a labdának), így Andorka - igaz háttal a kapunak - egy az egyben maradt Fodorral, aki taszított egyet gólzsákunkon. Andorka annak rendje és módja szerint össze is zuhant; a játékvezető büntetőt ítélt és a Hali-tábor legnagyobb ellenkezésének dacára kiállította a hazai védőt. Puff neki gondoltuk, hiszen eddig sem nagyon jöttek át a félpályán, mi lesz ezután ? A "sértett" a labdát úgy lőtte a jó irányba vetődő kapu mellet a jobb alsóba, hogy azt a meglehetősen messze ücsörgő szurkolók nem is látták, hiszen a pettyes a hálótartó vason csattanva visszapattant a mezőnybe. Már mindenki Andorka rendkívüli sportszerűségéről elmélkedett, amikor a komlói játékosok középkezdéshez álltak fel. Ekkor tudatosult bennünk, hogy már 2:0-ra vezetünk. Gólöröm 10 másodperccel a találat után ...
 A második etap már amolyan jutalomjáték volt. A hazaiak ugyan becsületből próbálkoztak az előrejátékkal, de ezek a szórványos akciókezdemények hamar elhaltak Kuttor és a remekül debütáló Devecseri alkotta "falban". Guzmics és Csontos ekkor már gyakorlatilag középpályást játszottak ... Az első negyed óra végén Hegyi durrantott egy remek Nagy Gábor beadást a kapu jobb oldalába, így a meccsnek tulajdonképpen vége is lehetett volna. Szerencsére a csapat nem így gondolta. Igaz, az amúgy is érdekes felállásban futballozó Haladás csavart még egyet a taktikán. Kuttor támadó középpályási feladatokat is kapott, így Csontos "kényszerből" hátrébb lépett egyet, de a végén már mindenki támadott. A cél nyilvánvaló és látható is volt; a csapat egy emberként küzdve hajtott Andorka mesterhármasáért. Helyzet azonban csak Burkus előtt adódott, aki valószínüleg mérges volt, amiért nem nőtt öt centivel magasabbra, hiszen akkor gólt ért volna el ... A végén taps és ünneplés. Köszönjük fiúk, hogy komolyan vettétek a meccset !

Hozzászólás a mérkőzéshez itt.
Csapatunk házi góllövőlistája itt tekinthető meg.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés