Az egyik szombathelyi nagyáruház lassan már reklámszlogenjeként hirdethetné : ... és a mi parkolónkban gyülekeznek a Haladás szurkolói ! Igaz a szokásosnál ezúttal jóval többen voltunk, hiszen a fanatikusokat szállítók buszok és az autók egy része ide szervezett találkát. A parkolóban lévők száma már ekkor meghaladta néhány nb1-es mérkőzés látogatottságát ... És a vonaton zötykölődő társainkról még nem is szóltunk. Jegyosztás, éneklés és sör. Ez folyt egészen addig, 'míg fél négy magasságában el nem hangzott a mindenki által várt jelszó : lóóóóóóóóra, irány Pápa !!! Pillanatok alatt megindult a karaván a veszprém megyei város felé. Az út énekléssel és többszörös út menti wc-zéssel telt. Hiába; a sok dalolás ! ...
 A "Pápa 20 km" - táblánál lassított a konvoj, hiszen útitársaink akadtak. Nem voltak ők mások, mint a helyi rendőrség motoros erői, akik mintegy felvezetőként funkcionáltak. Itt volt az utolsó megálló a stadion előtt, majd a motorosok kis villogójukat bekapcsolva közrefogták a buszokat és valami' eszméletlen iramban haladva közelítették a várost. Hiába kiabáltuk az egyik magyar zenekar egy verssorát : "... ne szágugyá', nem vagy te Tálmácsi !", ők csak mentek veszettül. A település határánál órájukra pillantva ráébredhettek, hogy hamar odaértünk, ugyanis a várost elkerülő úton 20km/h-ra csökkent a sebesség, jókora sort felépítve magunk mögött érkeztünk a pályához. A környéken hemzsegő hatóság gyűrűjében baktattunk a bejárat felé. A "szerv" ismételten túl volt öltözve, ráadásul hiába is gondolkodtam, nem jöttem rá; vajon miért van mindegyiküknél tejszínhabos szifon. Mielőtt még pajzán gondolataim lettek volna, már bent is voltam a stadionban. Hogy a jegyemet miért így tépték szét, az szintén a rejtély kategóriájába tartozik, de ezen sem volt sok időm gondolkodni, hiszen máris egy narancssárga mellényes rendező karjaiban találtam magam, aki némi átnézés után tovább engedett, de ebben a pillanatban a mögötte ácsorgó rendőr is arra kért, hogy tegyem szét a kezeimet. Ő is megvizsgált - és még vizitdíjat sem kellett fizetnem - és már mehettem is. A biztonság kedvéért még néhány pillanatig széttárt karokkal közelítettem a Hali-szektort, hátha ...
 A vendégbe érve nagyon boldog voltam, hogy ennyien vagyunk és az arra gondoltam, mennyire kár, hogy csak 500 jegyet kaptunk és nem lehetünk háromszor ennyien. Respekt azoknak, akik türelemmel viselték, hogy itthon kell maradniuk, mert nincs' több jegy ! Arról nem is beszélve, mennyire dühítő volt, a hazai szektor 2/3-os telítettsége, hiszen így 1+ üresen maradt ... A szurkolótábor ismét kitett magáért, az első perctől-az utolsóig bíztatta a kedvenceket, véleményem szerint magas színvonalon.
 A találkozó nem éppen úgy kezdődött, ahogyan az várható volt, ugyanis a Hali lépett fel támadólag. Persze ez minket egyáltalán nem zavart. Annál jobban a 30. perc eseménye, amikor is egy 20 méteres szabadrúgásból Szabó Z. lőtt a kapunkba. Semleges nézőként bizonyára tetszett volna a találat (meg kell hagyni, remekül tekert a bal alsóba), Halistaként azonban aggódóra fogtam a dolgot, mert tartottam tőle, hogy még Urbán is be fog állni a védelembe, csakhogy nehogy előre kelljen támadni. A Pápa taktikája addig is elsősorban a "rúgunk mindent amerre állunk" alapokra épült, sajnos a játékosok csapatunk tagjait is beleértették a "mindent" kategóriába, faragták kedvenceinket rendesen. Néhányan fafaragónak is beállhatnának ... Sajnos a gól megfogta csapatunkat, ráadásul Kaj a félidő vége előtt a combjához kapott és jelezte; vége. Igaz a helyére Sipos N. érkezett és ugye tudjuk; az ő harcossága aranyat érhet.
 De egyelőre nem sok szó volt aranyról, hiszen hátrányban voltunk. A második félidő ott folytatódott, ahol az első abbamaradt. A Hali igyekezett egy fokozattal feljebb kapcsolni és fokozni a nyomást, hiszen az addig is mezőnyfölény már kevés volt. A Pápa egyre inkább beszorult, mindenki (na jó a hazaiak nem) az egyenlítő gólt várta, ami a 76. percben Andorka révén meg is érkezett. A pápaiaknak szerintem rémálmukban Andorka képe jelenik meg, hiszen állandóan gólt lő nekik. Remélem, egy ideig ez volt az utolsó ... Na ettől a pillanattól kezdődött a meccs. A hazaiak hirtelen ráébredtek, hogyha alszanak még egy kicsit, akkor ki fognak kapni, így megpróbáltak előrefelé is játszani, szerencsére eredmény nélkül. Igaz az utolsó előtti percben meleg volt a pite, de a védelem hárított. Ráadásul addig már lőhettünk volna még két gólt, azonban az utolsó passzok rendre sikertelennek bizonyultak. Sajnos. A pápai "játékosoknak" az utolsó másodpercekben még sikerült - elnézést, de - agyonrúgniuk Sipos Norbertet, akit végül a saját csapattársai hoztak le a pályáról ...
 Ha győznünk nem is sikerült, a két csapat között lévő különbség szerencsére megmaradt, habár a Pápa tegnapi "játéka" bizakodásra adhat okot. De nekünk továbbra is csak magunkra kell figyelni és hozni a meccseinket. Jövő héten a Pécs ellen. Akkor már bemehet mindenki aki akar biztatni a csapatot, nagy szükség lesz minden drukkerre ! És újra együtt lehet a nagy Hali TÁBOR !!!

Hozzászólás a mérkőzéshez itt.
Csapatunk házi góllövőlistája itt tekinthető meg.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés