Körül-belül két percre lehettünk a gyirmóti pályától, amikor telefonon közölték kis konvojunkkal, hogy győzött a Barcs !!! A történet onnan válik érdekessé, hogy ma estére rendelt ellenfelük a Siófok gárdája volt. Itt a nagy lehetőség, dörzsölgettük tenyerünket. Majd pár pillanat múlva ugyanezt tettük szemünkkel is. Mérhetetlen nagy felhőszakadásba futottunk bele, miközben a rádió nb1-es körkapcsolásában csupán annyit hallhattunk a Győr - Tatabánya mérkőzésről, hogy értelme nincs'... Pár pillanat múlva Vörös Csaba arról értesített minket, hogy nem lesz meccs, mert már a magyar vizilabdaválogatott edz a pályán. Természetesen senki sem fordult vissza. A pálya vendégek számára fenntartott parkolójánál a helyi biztonsági emberek egy csomagtartóvizit után, jegyvásárlás nélkül engedtek minket a pálya területére, mondván; itt ma sok minden lesz, csak meccs nem. Legalábbis labdarúgómérkőzés nem. A Haladás-szurkolók természetesen elfoglalták helyüket a fedett lelátón és éneklésbe fogtak. A játékvezető a mérkőzés (tervezett) kezdési időpontjában újabb pályaátúszást tartott, döntésének értelmében nyolc órakor határoz arról, hogy a találkozó megrendezhető-e. Hogy húsz órakor mi történt, azt senki nem tudja, mindenesetre a hazaiak kapuvédője néhány pillanat múlva melegíteni kezdett. Más csapat futballistája - Illés Bélán kívül - talán még soha nem részesült ekkora ünneplésben a Hali-tábor által. Aztán kifutnak a mieink is, az újra eleredő esőben mindenki azon tanakodik, vajon van-e értelme ennek, hiszen néhányan besárgulhatnak a most már végképp' sorsdöntővé előlépő Siófok elleni jövő heti rangadó előtt, hogy a sérülésveszélyről már ne is beszéljünk. Más szemszögből figyelve viszont érdemes játszani, mert a Barcs győzelme minden bizonnyal óriási doppingként hat a fiúkra és sikerünk esetén három ponttal megléphetünk riválisaink elöl.
 Valószínüleg csapatunk játékosai is az utóbbi variáció mellett kardoskodtak, hiszen óriási vehemenciával vetették magukat a harcba. No persze ez az elején inkább határozottságban nyilvánult meg, ráadásul ez többször egyenértékű volt azzal, hogy a játékosok határozottan keresték a labdát. A pocsolya mint olyan, harmadik csapatként lépett pályára, rendszerint a legváratlanabb helyen és szituációban bukkant fel, "bejátszotta" a pálya egész területét és rendkívül határozottan szerelt. Mentségére legyen mondva, hogy ezt mindkét csapat játékosaival megtette. Ettől függetlenül én azért utánanézetnek, hogy ennek az illetőnek rendben vannak-e az igazolási- és betétlapjai.
 A Haladás kis idő múlva megtalálta az ellenszert, kedvenceink igyekeztek mielőbb átjátszani a középpályát és indításokkal kísérleteztek. Ezek rendszerint a pálya bal oldalán futottak és sok esetben valóban csak a természet víz alakban formát öntő tényezője tudott gátat szabni egy-egy veszélyes helyzet kialakulásának. Mezőnyfölényünk nyomasztóvá válik, az ellenfél át sem lépi a félpályát, gólt azonban nem sikerül szerezni.
 A második félidő elején egy ideig úgy tűnik, a hazaiak lekopírozzák a Hali első félidei taktikáját ( már amennyire ilyen pályán taktikáról lehet beszélni...). Az 51. percben bekövetkezik az, amitől sokan tartottunk : Andorka besárgul és nem játszhat a jövő heti meccsen. Úgy látszik gólvágónknak Siófok-fóbiája van, ősszel is a Gyirmót ellen gyűjtötte be az egymeccses eltiltást maga után vonó harmadik sárgát. Az időjárási körülmények nem javulnak; nem úgy a Haladás játéka. A 69. percben jön is a megérdemelt gól; Mici viharzik(...) el a jobb szélen, beadását Sánta kapus középre tessékeli, ahol gyorsvonatokat megszégyenítő sebességgel Rajos érkezik és a léc alá bombázza a labdát. A nézőtér örömmámorban. Csapatunk viszont érthetetlenül védekezni kezd; Hannich kockáztat és még egy támadót küld a pályára. A Hali megadhatná a kegyelemdöfést, azonban az eddig is érdekes felfogásban bíráskodó játékvezető, sorra ítéli az el nem követett szabálytalanságokért a "jutalomrúgásokat" ellenfelünknek. És milyen a sors; a vezetőgólunk után pályára küldött Tóth, egy szabadrúgás után, fejesből egyenlít. Ezután ismét csak a Hali van a pályán, de az idő már túl kevés ahhoz, hogy kicsikarjuk a győzelmet. A játékosok természetesen vastaps kíséretében vonulnak az öltözőbe.
 Hiszen ők valóban mindent megtettek a győzelem érdekében egy olyan találkozón, amit meg sem szabadott volna rendezni. Kíváncsi lennék, milyen ok(ok) vezették a játékvezetőt arra, hogy engedjen egy labdarúgómérkőzést, egy gyakorlatilag uszodának sokkal alkalmasabb területen. Megkérdezném Kemény Dénest is, hogy leengedett medencében milyen támadásvariációkat tudnának gyakorolni... No mindegy, ne búslakodjunk a döntetlen miatt, hiszen a forduló előtt még nem volt pontelőnyünk, most viszont már van ! A jövő héten pedig a (sok)mindent eldöntő rangadó. Reméljük sokan leszünk és minimum hétezer torokból zúg majd úgy, mint ma este a HAJRÁ HALI !!!

Hozzászólás a mérkőzéshez itt.