|
Egy teória megdőlt
vizy 2013.12.02. 17:28
  A sérülésektől-, eltiltásoktól-, majd a meccs folyamán kiállításoktól sújtott Haladás szenzációsan küzdve szerzett megérdemelten pontot a Videoton ellen.
| Szombathelyi Haladás |
1 (0) |
| Videoton FC |
1 (1) |
Haladás : Rózsa – Schimmer(Rajos 38.p.), Guzmics, Tóth P., Bosnjak – Simon Á., Iszlai – Ugrai, Nagy G., Halmosi – Radó(Gyurján, 89.p.)
Videoton : Calatayud – Szolnoki, Vinicius, Juhász, Stopira – Caneira, Vítor Gomes (Oliveira 61.p.) - Nildo, Kovács I.(Zé Luis 73.p.), Sándor – Nikolic(Kleinheisler 85.p.)
 : Ugrai ill. Nikolic
 : Nagy G., Bosnjak, Simon Á. ill. Vinicius
 : Rajos, Iszlai
Hát ki az az őrült, aki nulla fokban, vasárnap este (nevében mindenféleképpen) első osztályú futballmeccsre megy ? Hát kettőezer-kettőszáz ember. Nem is; inkább fanatikus. De hogy nem egészen százas, az biztos. Kimegy megfagyni, ráadásul lélekben arra készül, hogy nem a kedvencei a meccs esélyesei. Aztán bő két óra múlva úgy megy haza, hogy vannak még nála "kevésbé százasabb emberek".
Történt ugyanis, hogy ezen a fagyos téli estén a Haladás és a Videoton remek meccset varázsolt a Rohonci útra. Na jó, a Videoton nem annyira, de a Hali ! Na meg Kassai játékvezetőelvtársúr. De ne rohanjunk előre.
Csapatunk játékosai bizonyára jobban fáztak, mint az ellenfél, így lendületesen, határozottan ugrottak bele a meccsbe. A látogatóknak momentumuk sem volt, többen aggodalmukat fejezték ki Rózsa esetleges megfázásának okán, ám azt szinte senki sem bánta, hogy az ellen' térfelén pattogott a játékszer. Igaz Calatayud sem került szívinfarktus közeli állapotba, ám a nyomás a látogatókon volt. Már éppen azon kezdtünk el elmélkedni; vajon hány góllal győzünk ma este, amikor megtörtént a baj. Rajos, ahogy' jött, úgy ment is, a Vidi pedig első kapura lövéséből, egy tizenegyesből pedig a vezetést is megszerezte. Lett nagy hadd el hadd a nézőtéren, a játékvezető első számú célponttá vált, pedig mint utóbb kiderült; a tizi sajnos jogos volt. A Hali egy kissé szétesett, jól jött a szünet.
Ez a meccs már sajnos elment - filozofálgattak a leforrázott/leforralt borozott drukkerek az összecsapás szünetében, ám csapatunk másképpen gondolta a mérkőzés végkimenetelét. Óriási elánnal hajtottak, nem ismertek elveszett labdát, űzték-hajtották ellenfelüket. Negyed óra elteltével Bosnjak futotta szét Szolnokit, középre centerezett, ahol Ugrai érkezett és a jobb alsóba lőtt. A stadion majd felrobbant, a fiúk még jobban belelkesedtek, ám a sorozatos sárga lap osztás miatt sajnos bekövetkezett az, amitől tartottunk. Húsz perccel a vége előtt Iszlai is az öltöző felé vette az irányt - nem önszántából. A hátralévő időben a fiúk mindent kiadtak magukból, a végén már többen is bőrlégzéssel harcoltak a pályán, de az elszántság végül eredményre vezetett; a CSAPAT megőrizte a döntetlent.
Jómagam sokszor okoskodok egy mérkőzés előtt, amikor valaki megkérdezi, hogy mennyi az esély a győzelemre ? Ekkor azt válaszolom : ötven százalék. Mert vagy nyerünk vagy nem. És ha döntetlen ? -jön a kérdés. Akkor nem nyertünk - válaszolom mosolyogva. Hát tegnap ez az elmélet a kukába került. Mert ez a döntetlen erkölcsileg felér egy győzelemmel ! Mert 'bár jelentős veszteségeket szenvedtünk, csapatunk hatalmas alázattal küzdve megérdemelten szerzett pontot. Megkockáztatom; hármat is érdemeltünk volna. Köszönjük fiúk, ez tényleg szép volt !!!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó